A Pünkösdi mozgalom története
(Az elemek a dátumokra kattintva olvashatók)
18-19. század
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
A modernkori pünkösdi mozgalom közvetlen előzményeit a 18-19. század evangéliumi és szentségi mozgalmaiban találjuk. Néhány példa: Nicholas von Zinzendorf a hernhuti Moráviai Közösségben, Angliában a Wesley fivérek és a Metodista Mozgalom, Charles Finney, Phoebe Palmer és mások a szentség-mozgalmak élén. Ebben az időszakban indultak el a különféle gyógyító mozgalmak is, például Maria Woodworth-Etter vagy Dwight L. Moody szolgálatával.
Nikolaus Zinzendorf
John Wesley
Charles Wesley
Charles Finney
Phoebe Palmer
Maria Woodworth-Etter
Dwight L. Moody
1901.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
A modernkori pünkösdi mozgalom közvetlen előzményeit a 18-19. század evangéliumi és szentségi mozgalmaiban találjuk. Néhány példa: Nicholas von Zinzendorf a hernhuti Moráviai Közösségben, Angliában a Wesley fivérek és a Metodista Mozgalom, Charles Finney, Phoebe Palmer és mások a szentség-mozgalmak élén. Ebben az időszakban indultak el a különféle gyógyító mozgalmak is, például Maria Woodworth-Etter vagy Dwight L. Moody szolgálatával.
Charles F. Parham
Bethel Bible College
Topeka, Kansas
1906.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
C. F. Parham bibliaiskolájában tanult az afro-amerikai származású William Seymour (1870-1922) is, akinek a Los Angeles-i gyülekezetéből (Azusa utca 312) elindult a pünkösdi mozgalom. Itt sok új misszionárius kapott elhívást, akik a világ különböző pontjain hirdették az evangéliumot. Számos tanításuk és gyakorlatuk jól szemlélteti a korai pünkösdi mozgalom értékrendjét és szemléletmódját: a megtéréstől különálló eseményként tekintettek a szentlélekkeresztségre, előtérbe helyezték az evangélizációt és a gyülekezetplántálást. Kiálltak amellett, hogy Jézus vérének ereje és a Szentlélek munkája lerombolja az etnikai válaszfalakat és teret adtak a nők szolgálatának is. A pünkösdi üzenet hirdetésére széles körben használták az írásos anyagokat és a korabeli médiaeszközöket.
William J. Seymour
Azusa str
1906. szeptemberében Seymour gyülekezete elindítja az Apostolic Faith (Apostoli Hit) c. folyóiratot, amelynek segítségével nyomtatásban is terjednek az Azusa utcai, valamint az Egyesült Államok-szerte zajló hasonló ébredések hírei, bizonyságtételei és bibliai tanításai.
A Los Angeles-i pünkösdi ébredés nem volt az egyetlen ebben az időszakban. A világ különböző pontjain, egymástól teljesen függetlenül indultak a Szentlélek munkája által inspirált mozgalmak. Így például 1880-as években Örményországban, 1907. körül Koreában, 1800-as évek végétől Indiában a Pandita Ramabai vezette Mukti női misszió, vagy Chile-ben a Willis Collins Hoover misszionárius vezette pünkösdi ébredés.
Thomas B. Barratt angliai születésű norvég lelkipásztor New York-i utazása során találkozik a pünkösdi mozgalommal és megkapta a Szentlélek keresztséget. Az ő szolgálata nyomán elindult a norvégiai pünkösdi ébredés, amely kihatással volt Európára is.
1907.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
T. B. Barrat szolgálata által Lewi Pethrus (1884-1974) svéd lelkipásztor is betöltekezett Szentlélekkel, akit Európa egyik legnépesebb pünkösdi közösségének alapítójaként tartunk számon. Barratthoz hasonlóan Pethrus is sokat utazott és az újonnan felfedezett pünkösdi üzenetet hirdetve bejárták Európát.
1910-es évek
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Amerikába kivándorolt magyarok, és az I. világháború után hadifogságba került magyar katonák (pl. a mórichidai Sipos István, a budapesti Sebestyén István vagy a viszneki Horváth János) találkoztak először a pünkösdi ébredéssel. Hazatérésük után elkezdik hirdetni a pünkösdi üzenetet, így egymástól függetlenül alakulnak újabb és újabb pünkösdi gyülekezetek.
1923.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Szalai József és felesége Lídia 1911-ben kivándorolt az amerikai Cleveland városába, ahol találkoztak a pünkösdiekkel. 1921-ben hazatértek Magyarországra, hogy az evangéliumot hirdessék. Munkájuk nyomán megalakult egy gyülekezet, melynek épületét 1923-ban adták át, így megépül az ország első pünkösdi imaháza Darányban.
1924.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Lerch János szintén Amerikából érkezett a magyar misszióba, a tolnai németek között tartott ébredési összejöveteleket. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium már 1924. elején foglalkozott a pünkösdiekkel, amikor véleményt kért a Református Egyház vezetőitől egy pünkösdi szerzőtől származó füzetecske miatt.
1926.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Mihók Imre (1881-1952) Bakonycsernyén született, de 1907-ben kivándorolt Detroitba (USA), ahol találkozott pünkösdi hívőkkel. Többször visszatért Magyarországra és hirdette az evangéliumot a Bakonyban és az ország több pontján. Mihók szolgálata kiterjedt a környező országokra is, így munkájával hozzájárult a szlovén és horvát pünkösdi mozgalom elindulásához is.
A pünkösdi mozgalom alakulásában fontos pillanat volt 1926. decembere, ugyanis a meglévő pünkösdi gyülekezetek Csetényben konferenciát szerveztek.
A pünkösdiek elindítják az Apostoli Hit c. lapot, amely kezdetben egy időszaki röpirat volt.
1926. december
1. oldal
1927.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Rároha F. Dezső (1884-1947) Miskolcon született, de 1905-ben emigrált az Egyesült Államokba, ahol a könnyebb használhatóság miatt a David nevet vette fel.1918-ban csatlakozott a pünkösdi mozgalomhoz, ahol rövidesen az Assemblies of God pünkösdi felekezet felszentelt evangélistája és pásztora lett. 1927-ben az Assemblies of God misszionáriusként Magyarországra költözik.
1928.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Rároha F. Dezső feleségével együtt elkezdte összefogni az addig egymástól függetlenül működő pünkösdi gyülekezeteket. Átvették az Apostoli Hit című pünkösdi hitéleti lap szerkesztését és kiadását, lefordították az amerikai felekezet hitelveit és szervezeti szabályzatát, körbe látogatták az országban addig megalakult pünkösdi gyülekezeteket és pásztorolták a Kispesti Gyülekezetet. Munkájuk nyomán létrejött “Magyarországi Isten Gyülekezeteinek Szövetsége” néven az első magyarországi pünkösdi felekezet.
1935.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A pünkösdi mozgalom egy válságot él át, melynek következtében két részre szakad. A meglévő szervezet mellett létrejön az “Isten Gyülekezetek Missziója Magyarországon” néven egy önálló pünkösdi csoport.
1939.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
Svédországban, Stockholmban megszervezik az első Pünkösdi Európa Konferenciát, melyen a magyar pünkösdiek képviseletében Tomi József, Siroki István és Forster Jakab vett részt.
1939. Stockholm
1939. Stockholm
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
December 2-án Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter honvédelmi érdekekre hivatkozva – a metodisták és a baptisták kivételével – betiltotta az összes kisegyházi közösség működését, többek között mindkét pünkösdi felekezetet is. A pünkösdi gyülekezetek egy részének a Magyarországi Evangélikus Egyház nyújtott legális védelmet a hitgyakorláshoz. Máshol a baptisták és metodisták igyekeztek a betiltott kisfelekezeteket megvédeni a meghurcolástól. De az ország több részén, főleg a tanyavilágban, illegálisan jöttek össze istentiszteletre a pünkösdiek.
1939.
1939-1949.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A háború és a felekezeti betiltás árnyékában, a pünkösdi mozgalmat belső ellentétek is megosztották. 1939. és 1949. között teológiai és személyi ellentétek miatt többirányú szakadások következnek be: az Őskeresztény Gyülekezetek Szövetsége Sárkány Zoltán és fivérei vezetésével, Isten Gyülekezeteinek Szövetsége (korábban Isten Gyülekezetek Missziója) Holzmann Mihály vezetésével, Evangéliumi Pünkösdi Egyház Tomi József vezetésével és az Apostoli Keresztyén Gyülekezetek Siroki István vezetésével lépnek külön útra. 1947-49 között már megjelent az egység-törekvés a mozgalomban, melynek következtében 1949-ben létrejött az összes pünkösdi irányzatot magába foglaló “Evangéliumi Keresztyének” nevű felekezet. A létrejött egység azonban nem volt hosszú életű, ugyanis néhány csoport kilépett a szervezetből.
1944.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A hatékonyabb képviselet érdekében a kisegyházak – illegálisan – megalakították a Szabadegyházak Szövetségét, melyet 1950-re az állam is elismert Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa (SZET) néven.
1946.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Július 4-től hatályát vesztette a kisegyházak működését betiltó rendelet, de ez nem könnyítette meg a kisegyházak életét, ugyanis a kiépülő kommunista diktatúra arra törekedett, hogy minden egyházat elnyomjon.
1947.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
1947. májusában Leonard Steiner, David J. du Plessis, J Roswell Flower és Donald Gee egy világkonferenciát szerveztek Zürich-ben a pünkösdi vezetők számára. Ezen a konferencián megalakult a Pünkösdi Világszövetség (Pentecostal World Fellowship)
1951.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A kommunista rezsim határozatban korlátozta az imatermek számát, a lelkészek a továbbiakban csak igazolvánnyal, helyhez kötötten szolgálhattak. Az imaházakon kívül nem gyűlhettek össze a hívek és az érdeklődők, az irodalmi anyagokat állami cenzúrának vetették alá. Végül a Szabadegyházak Tanácsa elérte, hogy prédikátor hiányában “csendes istentiszteleteket” tarthassanak a közösségek, amelyeken énekeltek, imádkoztak, bibliai szakaszokat olvastak fel.
1960-as évek
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
1960-as évek elejétől kezdődően – elsősorban az USA-ban és Nyugat-Európában – a nagyegyházakon belül is elindulnak a pünkösdi-karizmatikus megújulások. Dennis Benett munkássága az anglikán egyházban, Leo Jozef Suenens bíboros szolgálata pedig a Katolikus egyházban indította el a karizmatikus megújulást.
1961.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
David du Plessis ökumenikus szolgálatával a pünkösdiek nyitnak más egyházak felé. Ennek eredménye, hogy Du Plessis meghívást kap az Új Delhiben rendezett Egyházak Világtanácsának kongresszusára, 1963-tól külső megfigyelőként részt vesz a II. Vatikáni Zsinat ülésein. Aktív kapcsolatot ápolt a karizmatikus katolikus mozgalom egyik vezéralakjával, Leo Joseph Suenens belga bíborossal.
1962.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A két fő pünkösdi irányzat, az Evangéliumi Keresztények és az Evangéliumi Pünkösdi Egyház egyesült. Az így alakult felekezet “Evangéliumi Pünkösdi Közösség” (EPK) néven négy évtizeden keresztül képviselte a pünkösdi mozgalmat hazánkban.
1950.
1966.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
Néhány európai pünkösdi szervezet találkozót szervez Rómában és létrehozták az Európai Pünkösdi Közösséget (European Pentecostal Fellowship).
1966. Rome, Italy
1967.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A Szabadegyházak Tanácsa Lelkészképző Intézetet indít a tagegyházak lelkipásztorainak és prédikátorainak képzése érdekében. Fábián József egyházelnök különösen a szívén viselte a prédikátorok képzését, ugyanis ebben látta a fiatalok, illetve a változó társadalom megszólításának kulcsát. 1972-ben a Debreceni Református Teológiai Akadémia testvéri megállapodást kötött a SZET Lelkészképző Intézetével, melynek következtében a kiemelkedő eredménnyel végzett hallgatók főiskolai rangú oklevelet szerezhettek. 1980-ban a Budapesti Evangélikus Akadémiával is hasonló megállapodás született.
1969.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
Más európai pünkösdi szervezetek a svédországi Nyhemben megalapították a Pünkösdi Európa Konferenciát (Pentecostal European Conference).
1972.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
David du Plessis munkája nyomán elkezdődik a katolikus-pünkösdi párbeszéd, amely mind a mai napig tartó teológiai és kapcsolatépítő dialógust tesz lehetővé. Később II. János Pál pápa arany medállal tüntette ki David du Plessis, így ő lett az első nem római katolikus aki ilyen kitüntetést kapott.
1974.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Március 24-én Zuglóban, a Gizella út 37. sz. alatti telken ünnepélyes keretek között helyezték el a pünkösdiek új központi irodájának és egy gyülekezetnek helyet biztosító épület alapkövét.
1980-as évek
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A kommunista diktatúra enyhülését jelezte, hogy amerikai és svéd adományok segítségével országszerte sok pünkösdi gyülekezet épített új imaházat, vagy bővítette és újította fel addigi templomát.
1985.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Fábián Attila és felesége, Simonfalvi Erzsébet munkája nyomán Dunaharasztiban megalakult a Hajnalcsillag Rehabilitációs Intézet, mely egyben az ország első drogrehabilitációs intézménye. A szellemi és módszertani alapok lefektetésében a svéd Lewi Pethrus Intézet és az amerikai Teen Challenge tinédzsermentő misszió segített. Az intézmény alapító tagja lett a Magyar Drogterápiás Intézetek Szövetségének (MADRISZ).
Dunaharaszti
1987.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
A két legnagyobb európai pünkösdi szervezet (European Pentecostal Fellowship és Pentecostal European Conference) Lisszabonban (Portugália) Pünkösdi Európai Közösség (Pentecostal European Fellowship – PEF) néven egyesült, és napjainkban Európa-szerte 55 tagszervezetet számlál.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
1984-ben az EPK megvásárolta a kadarkúti (vótapusztai) álló Somssich kastélyt, melyet közösségi összefogás keretén belül felújítottak. Az idősek gondozására alkalmas épületben 1987. október 31-én Gyánó László igazgatóságával, megnyitotta kapuit a Kadarkúti Szeretetotthon. Az ezt követő évek alatt a kastély parkjában gyermek- és ifjúsági táborokat, valamint országos konferenciákat szervezett a közösség.
1989.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A rendszerváltás következtében megszűnt az a két intézmény – az Állami Egyházügyi Hivatal és a Szabadegyházak Tanácsa -, amelyen keresztül a pártállam igyekezett kontroll alatt tartani az egyházakat, így a pünkösdi mozgalmat is.
Bereczki Sándor lelkipásztor, gyülekezetével együtt, már a ’80-as években intenzív mentálhigiénés és szociális szolgálatot végzett, majd 1989-ben megalapították az Emberbarát Alapítványt. Az alapítvány megvásárolta Kőbánya egykori zsinagógájának épületegyüttesét. A műemlékvédelem alatt álló épület egyik szárnyában – sok önkéntes munkával és svéd anyagi segítséggel – 11 hónapig tartó felújítás után, 1991 áprilisában megnyithatta kapuit az Emberbarát Alapítvány Alkohol-Drogrehabilitációs Intézete.
1991.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A pünkösdiek éltek a rendszerváltás adta szabadsággal és 1991-ben megalapították a Bibliai Főiskolát. Az intézmény 1999. óta a Pünkösdi Teológiai Főiskola nevet viseli és elsődleges küldetése, hogy az egyház lelkipásztorait és szolgálattevőit felkészítse a különböző gyülekezeten belüli és társadalmi szolgálatra.
1994.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A 90-es évek legnagyobb jelentőségű evangélizációs programsorozata a Sátormisszió volt. Az ország különböző pontjain a pünkösdi gyülekezetek evangélizációs heteket tartottak “Sátoros Ünnep” néven. A színvonalas kultúrális és hitéleti programokon sokan hitre jutottak, megújultak a hit gyakorlásában és becsatlakoztak a gyülekezeti szolgálatba.
2004. Kecel
1996.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A 70-es évek végén új misszió indult el a cigányság körében. 1996-ban hivatalosan is létrejött az Országos Cigánymisszió, melynek vezetője Durkó Albert lelkipásztor lett, aki már fiatalon kijárt a Békés környéki cigánytelepre evangélizálni, gyermekfoglalkozásokat tartani.
Cigány gyermekbibliakör
1986.
2006.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
A kegyességi hullámok közötti nézeteltérések és személyi feszültségek hatására az Omega Gyülekezetek kb. 250 tagot számláló hálózata Süveges Imre vezetésével kilépett az egyházból. Ennek konkrét előzménye az “Úr Jézus nevére való kiegészítő keresztség” tanítása és gyakorlása volt.
2009.
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSOK:
A jó kapcsolat ápolása érdekében a határon túli és az anyaországban élő magyar pünkösdi szervezetek létrehozzák a Magyar Evangéliumi-Pünkösdi Világszövetséget (MEPVISZ).
2009.
2011.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Április 9-én az Evangéliumi Pünkösdi Közösség országos közgyűlése döntött arról, hogy a felekezet neve Magyar Pünkösdi Egyház lesz és kérvényezik tagságukat a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsába.
2012.
MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK:
Az új egyházi törvény hatályba lépésével a Magyar Pünkösdi Egyház is elismert, bevett egyházként van nyilvántartva. Ezzel az egyház egy új lehetőséget kapott a hivatalos iskolai hitoktatás megszervezésére és új oktatási és szociális intézmények működtetésére. 2012. március 3-án tartott Közgyűlés döntése értelmében a pünkösdiek lehetőséget biztosítottak az új egyházi törvény következtében egyházi státuszukat elvesztett karizmatikus és evangéliumi gyülekezeteknek, hogy a “Társult Közösségek” nevű egyházkerületben tovább folytassák szolgálatukat a Pünkösdi Egyház égisze alatt.